Oldalak

2010. február 13., szombat

A varázsmesék táltos hősei - előadás és szeminárium

Dátum: 2010. április 17. szombat, 16:00
Helyszín: Budapest, az Új Akropolisz Központja, VIII. Rigó u. 6-8.
Táltos a sárkánnyal bandukol
Szimbólumok a varázsmesékben 2. rész 
A meséket nem szabad szó szerint érteni. Ezt minden felnőtt jól tudja. De azt már kevesebben, hogy miféle értelmezési lehetőségei vannak egy-egy varázsmesének, és ezek közül melyeket érdemes alaposabban megismerni és a mesejátékokba, mesemondásba beépíteni.
A varázsmesék javarésze beavatási, avatási történetként is megállja a helyét. A mesekutatók többsége ebben egyetért. A magyar népmesék táltos avatási szertartások leírásaként is ismeretesek: Fehérlófia, Mezőszárnyasi, Vitéz János, Rózsa királyfi... A táltos ismeri az emberi lélek titkát, az élet-halál kapuját... Az avatási rítusok, a lélek halálba tartó útjáról szóló tanítások és a varázsmesék eseményei szoros rokonságot mutatnak. Mi a jelentősége ennek? Ha ismerjük a részleteket, vajon máshogy mondjuk el a gyerekembernek a mesét?

A mesék egyik legfőbb szimbóluma az Út. A hős hosszú és rejtélyes utat jár be míg révbe ér. Bár előre tudjuk mi lesz a vége - győzni fog és eléri célját - izgat bennünket az út maga is, sőt, a legtöbbször kíváncsibbak vagyunk rá, mint a kurtán felvillantott célra. Vajon miért? Miért érdekes az út, és nemcsak a cél? Mit keres a gyermeki lélek, miközben a hőst követi útján át a másik világba, legyen az a lenti vagy a fenti, és vissza... haza. Vajon melyik oldalon van az ő igazi otthona? Miért kellett a halhatatlanságra vágyó királyfinak a végső megszabadulás után még egyszer visszatérnie a halál birodalmába?

Vajon melyik mese jó, és melyiktől kell óvakodnunk? Sokféle mesével találkozhatunk, és sokszor felüti fejét bennünk a bizonytalanság. Mesekutatásunk legfőbb célja, hogy segítse megválaszolni ezt az alapvető kérdést. Receptet nem adunk, de szempontokat a választáshoz igen. Ahogy az ételek esetében is vannak táplálók és mérgezők, a mesékkel kapcsolatban is ugyanez elmondható. Ha nem is tart ott a mesekutatás ahol az élelmiszerek vizsgálata, kirajzolódnak már egyértelmű ismérvek. Melyek ezek? Miről lehet már bizonyossággal tudni, hogy jelentősen meghatározza a mese értékét? Ebben az értékteremtésben vagy hitványodási folyamatban mekkora és milyen szerepet kap a mesemondó? Mennyire számít hogy hogyan tálaljuk a varázsmesét? El lehet-e rontani? Vagy a mese varázslatossága már önmagában garancia?

Mi a varázsmesék legfontosabb üzenete? Egy ősi, mitikus tanítás szerint van valami, amit egyetlen ember sem kerülhet el. Mi az? Mi vár mindenkire az Út végén elkerülhetetlenül? A bölcsek tanításai szerint: a boldogság. Vajon kik írták a varázsmeséket...?

A szemináriumon lehetőség nyílik a különböző tanulmányozási módok megismerésére és gyakorlására is.

A kurzus első előadása: Sárkányok és királylányok, 2010. április 10.
Előadó: Apáti János és az Új Akropolisz pedagógiai kutatócsoportja
Belépődíj: 600 Ft, diákoknak és munkanélkülieknek 500 Ft